nyomor

Zalában „emberemlékezet” óta nem történt téli tragédia, egyetlen hajléktalan sem fagyott meg az utcán. A veszély azonban fennáll, bár furcsa mód nem azokra leselkedik a leginkább, akik fedél nélkül vannak. Amint összeállításunkból is kitűnik: kiterjedt ellátó hálózat vigyáz az otthontalanokra – tudnak és gondoskodnak róluk, számon tartják őket. Megfagyni olyan egyedül élő idősek „szoktak” inkább, akik csak némi tüzelőért indultak a sufniba, megcsúsztak, elestek, segítség nélkül nem tudtak felkelni és... A hajléktalanságnál is nagyobb ellenség a magány.

Kis mértékben, de tovább nőtt a munkanélküliek száma Zala megyében. Az okok között a szakemberek a gazdasági válságot, a sikertelen felsőfokú felvételiket, illetve a csökkenő szezonális munkalehetőségeket egyaránt említik.

Nyáron szokatlan módon, közel teltházzal működnek a nyugat-dunántúli régió hajléktalanokat befogadó szállásai - erről Kardos T. Ádám, a Vöröskereszt utcai szociális koordinátora számolt be. Az adatokat naponta frissítik, mert a Vöröskereszt zalaegerszegi szolgálata működteti 2007 novembere óta a regionális diszpécserszolgálatot.

A közelmúltban megszületett a döntés az Eybl Hungáriánál korábban bejelentett csoportos létszámleépítésről. Az autóhuzat-gyártó cégnél a csoportos elbocsátásról szóló döntés szerint 65 munkavállalót bocsátanak el a nagykanizsai, 98-at pedig a lenti üzemből.

Nagykanizsán társadalmi összefogással sikerült meghiúsítani egy kilakoltatást és otthon-elárverezést, Nemesapátiban viszont nem kegyelmezett a bank, és annak dacára is el akarja venni egy család egyetlen otthonát, hogy jogszerű birtoklói öngyilkosságot helyeztek kilátásba, ha az utcára teszik őket. A hitelező bank mindkét esetben az Aegon Hitel Zrt. – adta hírül vasárnap a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal az érintettekre hivatkozva.

Július végén közel 18.500 munkanélkülit regisztráltak, az álláskeresők aránya meghaladta a 13 százalékot. Március óta 18-19 ezer álláskeresőt tart nyilván a munkaügyi szervezet. A megye valamennyi térségében több a nyilvántartott álláskeresők száma, mint az elmúlt évben, a legmagasabb, mintegy 70 százalékos növekedés Zalaegerszegen volt.

A válság Zala megyében leginkább Zalaegerszeg térségét érintette, itt májusban is mintegy százzal nőtt az álláskeresők száma, a tavaly júniusihoz viszonyítva pedig - szintén a megyei átlagot meghaladó - 64 százalékos volt az emelkedés. Múlt hónapban megkezdődött a pályakezdő álláskeresők beáramlása is, számuk az előző évhez képest másfélszeresére emelkedett, azaz elkerülte az ezer főt. Csoportos leépítésről azonban sem szándékbejelentés, sem döntés nem érkezett a héten a munkaügyi központhoz.

Zalában eddig 124 cég összesen 1 milliárd 510 millió forintra adta be igényét az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül meghirdetett munkahelymegtartó pályázatra, amivel közvetlenül 1711, közvetve pedig csaknem 4500 állást szeretnének megőrizni - fogalmaz Hegyi László, a NydRMK Zalaegerszegi Munkaügyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója.

Május végén 18 948 volt a nyilvántartott álláskeresők száma Zalában, ami 13,4 %-os munkanélküliségi rátának felel meg, s az egy évvel ezelőttihez képest 45 %-os növekedést jelent, mondta el Hegyi László, a NydRMK Zalaegerszegi Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója. Az egy éves távlatból számított emelkedés a régióban ennél is magasabb, 66 %-os.

Csaknem 19 ezer munkanélküli szerepelt a megyei munkaügyi központ nyilvántartásában, ami több mint 500 fővel, vagyis mintegy 3 %-kal több az előző havinál, és jelentősen, 40 %-kal meghaladja a 2008-as adatokat.

A Zala Megyei Munkaügyi központban a napokban zárták a márciusi statisztikát, ami szerint a megyében márciusban 18 400 volt a nyilvántartott álláskeresők száma. Ez 13 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. A régiós arány 9,5 százalék, ezen belül Vas megyében 9,6, Győr-Moson-Sopron megyében 7,1 százalék.

A CIB Bank újabb zalai áldozata címmel tartott sajtótájékoztatót ma a Zala-menti Polgármesterek és Polgárok Egyesületének frakcióvezetője és elnöke. Boros Imre frakcióvezető elsősorban a megye élelmiszeriparának tönkretételéről beszélt, ide sorolva a pölöskei szörpüzemet is. Továbbá említést tett néhány olyan cégről is, melynek léte nagyobb kormányzati odafigyeléssel megmenthető lett volna.

A héten Zala megyében 200 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a munkáltatók. Ez a folyamat tavaly ősztől gyorsult fel. Tavaly egész évben 1000 fő csoportos létszámleépítése történt meg, 85 százaléka a 4. negyedévben. Idén pedig már márciusig 677 fő leépítését jelentették be.

A munkanélküliségi ráta 10,4 százalékról 12,4 százalékra emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához képest Zala megyében. Január óta 0,8 százalékos az emelkedés. A legrosszabb a helyzet Letenye térségében, ahol most 18,6 %-os a munkanélküliségi ráta. Zalaszentgróton 18; Nagykanizsán 13,8; Lentiben 13,4; Keszthelyen 11,4; Zalaegerszegen 9,8 százalék ez az arány. Az elmúlt egy évben ugyanakkor jelentősen, 55-60 százalékkal csökkent a bejelentett, új álláshelyek száma.

A Megyei Munkaügyi Központ kimutatása szerint csaknem 16.400-an szeretnének most álláshoz jutni a megyében. Jelenleg több, mint 9000 férfi, s csaknem 7500 nő keres munkát Zalában. Közülük hétezren semmilyen szakképzettséggel sem rendelkeznek.